2016 óta bohócdoktor

A felvételi időszakkal kapcsolatban az az élményem, hogy a “majdmeglátjukmilesz” hanyagságával ugrottam bele ebbe a “mittudoménmitcsinálnakezek”-be, de a végére mindennél fontosabb lett, hogy bekerülhessek a csapatba. Ekkor határoztam el…

A bohóc segített, hogy lazábban kezeljek helyzeteket, hogy a megfelelési kényszerem szülte görcsösségemmel meg tudjak küzdeni és inkább, csak úgy simán: érezzem jól magam. 

Frenki ugyan nem tanítja, de meg tudja mutatni ezt a világnak. Egyeseket még bele is visz ebbe az éktelenségbe. Ebbe meg abba. Nem bocsátkoznék részletekbe…

“ÉREZZED JÓL MAGADAT!” Ezzel a felhanggal traktál jóravaló fiatalokat, meg öregeket is. Beledörgöli ezt az életfilozófiáját a közelben lévő, megszokott módon elszontyolodott emberek arcába. Ilyenkor fel vagyok háborodva.

Elképesztő mit meg nem enged magának.

Képzeljétek, élvez olyan helyzeteket, amik egyáltalán nem tűnnek élvezetesnek.

Egy szóval: BOTRÁNY.